Zöld Energia Kézikönyv – 2. rész: Megtakarítás a felhasználói oldalon

Hagyományos (de nagyon fontos) megtakarítási lehetőségek – a megtakarítást eredményező megoldásokat kell a standard módszerekkel nagy volumenben és jelentős számossággal végrehajtani, mint például:

• hőszigetelés, fűtő-, hűtő- és háztartási berendezések takarékos kivitelűre való cseréje
• a nyílászárók cseréje
• ipari felhasználás esetében a veszteségi hőmennyiség hasznosítása.

Új szemléletű megtakarítási lehetőségek megvalósítása.

Ennek alapja az energiapontok azonosítása, majd az energiapontok csatolása – azaz csatolt energiarendszer létrehozása.

Energiapontok például:

• gázkazán
• folyadékhűtő
• klímaberendezés
• hőszivattyú
• épület
• létesítmény
• kompresszor
• festőkabin stb.

Ez a módszer jelentős mértékben megoldást nyújt az ipari cégek energiafelhasználást csökkentő feladataira.

Az energiacsatolási módszerek – jelenleg már ismert – lényegi, felsoroló áttekintése:

• folyadékkal történő hőmennyiség-továbbítás – ennek központi része a hőszivattyús rendszer
• frekvenciaváltós hajtások összekapcsolása
• villamosenergia-tároló modulok (ESM) rendszerbe állítása; ennek központi eleme az akkumulátoros energiatárolás. Ezen módszerrel csatolható például a napelemes energiatermelő-rendszer és a járműtöltő berendezés.
• hamarosan ide fog tartozni a gáz- és villamos energia csatolása is.

Az új szemlélethez kapcsolódik a helyben megoldható hőmennyiség-tárolás – akkor végezzük az előállítást, amikor az energia rendelkezésre áll, majd tároljuk az előállított mennyiséget. Hőtárolást például betonpadlóban és termoaktivált födémben érdemes alkalmazni. Az ember számára a legkomfortosabb érzetet és a legkisebb energiafelhasználást a (közel állandó hőmérsékletű) temperált tömeg biztosítja.